Ha valaki szeretne egy kis optimizmust, forduljon nyugodtan a gazdaságfejlesztési miniszterhez, szerinte már most látszik, hogy „eredményes a szankciós infláció elleni vakcina”.
Az energiakereskedők szerint nem a most panaszkodó vállalkozásokkal tavaly kötött energiaellátási szerződések egyoldalú módosítása a megoldás. A lapunknak nyilatkozó jogász szerint van törvényes útja a szerződések átírásának.
A miniszter arra utalt, hogy a tulajdonos immár megválna a Budapest Airporttól, az üzletet év végére lezárhatják. Az Avialliance szerint ők továbbra is hosszú távú befektetésként tekintenek a reptérre. A kormány vételi szándékát ugyan bejelentette, de nem rejtette véka alá, hogy amúgy most épp nincs elég pénze.
Fenntartja a magas alapkamatot a monetáris tanács, a gazdaságfejlesztési tárca azonban ott lazít a szigoron, ahol csak tud. A jegybank elnöke továbbra is hevesen bírálja a kormányt, a kamatról döntő testület viszont két olyan tagot kap, akik hangsúlyozták, hogy Matolcsy György nem a főnökük.
Továbbra is egymással ellentétben dolgozik a kormány és a jegybank: a kormány fenntartja a nagybetétek kamatstopját, és a jegybanki diszkontkötvények hatékonyságát is korlátozza.
Arra viszont nem válaszolnak, kilépnek-e a Nemzetközi Beruházási Bankból.
Az OTP-vezér Nagy Mártonnal együtt kapott díjat a Magyar Bankszövetségtől.
Nem lehetetlen az egy számjegyű infláció 2023 végén, ha a nemzetközi energia- és élelmiszerárak tovább csillapodnak, kitart az MNB szigora, és a kormány is felhagy a költekezéssel. Az utóbbi azonban aligha valószínű.
Utópisztikus, csodálatos Magyarország képe rajzolódik ki, ha egymás mellé tesszük, micsoda ígéretekkel álltak elő a politikusok 2030-ra. Megígérték például, hogy addigra Európa legjobb helyévé válunk, nagyrészt összejön az energiafüggetlenség, Veszprém bekerül a kontinens húsz legjobb városa közé, a válogatottunk pedig ragyogóan jó lesz. Összegyűjtöttük a leglátványosabb ígéreteket, és megnéztük, milyen lenne az ország 2030-ban, ha valahogy ezek valóra válnának.
Megújult hévvel zajlik a vita az infláció kezeléséről a jegybank elnöke és a kormány tagjai között, a gazdasági évnyitó pedig még az MKIK elnökének is alkalmat adott arra, hogy beleszálljon Matolcsy Györgybe. De ki fogja végül letörni az inflációt?
Ha Matolcsy György volt Orbán Viktor jobb keze, most Nagy Márton legalábbis a bal. Kérdés, tudja-e a jobb kéz, mit csinál a bal, bár azt észre kellett vennie, ahogy odacsap. Békülékeny kézfogásra momentán nincs remény.
Miért építünk gázerőművet orosz gázhoz? Örülhetünk-e annak, hogy csökkent az infláció? Meg lehet-e enni a GDP-t? És vannak-e egyáltalán gazdasági céljaink? Podcastban válaszoltunk az elmúlt napok gazdasági kérdéseire.
Az infláció letörése és a recesszió elkerülése – két látszólag egymásnak ellentmondó feladat áll a kormány előtt. A gazdaságpolitika irányítói, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos évnyitóján beszéltek arról, hogyan is képzelik ezek megoldását. Egy dologban azonban szakítottak a hagyománnyal: idén második éve nem volt jelen a találkozón a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György, neki kijutott bőven a kritikákból is.
Arról is beszélt az Indexnek, mennyire megtisztelő, hogy Orbán Viktor hívta meg a kormányba.
A külügyminiszter elmondása szerint a szuezi különleges gazdasági övezetbe magyar vállalatok is beléphetnek – ehhez pedig az Eximbank megnyitott egy százmillió eurós hitelkeretet is.
A miniszterelnök népes delegációt vitt magával, elkísérte Szijjártó Péter, Nagy Márton és több cégvezető is.
A GKI elemzésében felteszi a kérdést: mi lett volna, ha inkább a szolgáltató ágazatot támogatja a kormány.
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén az első sorokban foglalhatott helyet körének elitje Anditól apáig, minisztereitől rockzenészein át a humoristákig.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete akkor is meghirdeti a sztrájkot a szakképző intézményekben, ha az arra kijelölt minisztérium nem lesz hajlandó tárgyalni velük.
